Rögzítéstípusok a bútorépítésben 1. rész
Amikor elkészül a várva várt konyhabútor, szekrénysor vagy könyvespolc közel sem mindegy, hogy a benne lévő rögzítők mennyi ideig tartanak ki: néhány hónapig, pár évig vagy akár több évtizedig is. A csavarok, tiplik, szegek, és a ragasztó nem képezik a bútor azon részét, melyet szívesen elnézegetünk, inkább arra törekszünk, hogy minél kevésbé látszódjanak. Holott nem áldozhatjuk fel a látvány oltárán a bútorelemek rögzítését, itt az elsődleges célunk a stabilitás és a biztonság kell, hogy legyen. Két részes cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen rögzítéseket használhatunk bútorainknál és mitől is függ ez.
A rögzítő- vagyis az úgynevezett kötőelem esetében régebben leginkább a szeg-csavar kiválasztása okozta a barkácsolónak a legnagyobb dilemmát, hiszen egy szeget sokkal könnyebb volt bekalapálni, mint kézi csavarhúzóval egy csavart beszenvedni a helyére. Napjainkban azonban egy csavar behajtása már szinte gyerekjáték és sokkal stabilabb is, így néhány speciális használattól eltekintve a kis teherbírású, hajlékony szegeket többnyire díszlécek rögzítésére használják.
A csavaroknak is megvan a maguk előnye és hátránya. A szegekkel ellentétben könnyen törnek (és nem hajolnak) és sokkal macerásabb berakni őket, hiszen a helyüket elő kell fúrni. Cserébe viszont bírják a gyűrődést és sokkalta nagyobb a teherbírásuk, mint a legvastagabb szegeknek. Menetes kialakításuk miatt hatékonyabb a rögzítés és a két fát is jobban összehúzzák, valamint alkalmazkodnak a fa természetes változásaihoz (tágulás, zsugorodás). Előnynek könyvelhetjük el a csavaroknál azt is, hogy az ezzel rögzített bútorok többször szétszedhetőek és összerakhatóak. A fent felsorolt tulajdonságok miatt a bútorépítésben ez a rögzítési forma a közkedvelt és kellőképpen stabil megoldás. Hiszen gondoljunk csak egy felfüggesztett konyhaszekrényre, aminek több 10 kilónyi súlyt kell „elviselnie” az évek során. Persze a csavarok között is találunk többfélét, de a bútorépítésben leggyakrabban a különböző facsavarokkal (pl. pozdorja csavar) találkozhatunk. Ugyanakkor senki ne gondolja azt, hogy csavar és csavar között nincs különbség! A stabil rögzítésben a csavar mérete és minősége is kulcsfontosságú szerepet játszik. A méretválasztás előtt érdemes leendő bútorunk falvastagságát is megmérni és átgondolni azt, hogy adott csavarnak mennyi terhet kell majd elviselnie. Utóbbinál mindenképpen menjük biztosra, akár több rögzítési ponttal, bár ementáli sajtot azért ne csináljunk kedvenc könyvespolcunkból akkor sem, ha később el tudjuk takarni. Ha kerti bútort készítenénk, akkor pedig a csavar anyagát tekintve érdemes saválló, rozsdamentes típusban gondolkodnunk, melyeknek speciális jelölésük is van (A2 és A4), így könnyen felismerhetjük ezeket.
A bútorépítés során az egyik legfontosabb kulcs a rögzítés! Ez garantálja bútorunk stabilitását és élettartamát is. Nem mindegy azonban, hogy mit választunk a munkánk során, hiszen a stabilitás mellett az esztétika és az igényesség is szempont. Legközelebb folytatjuk a rögzítéstípusok leírását, de addig is, ha kedvet kaptál a bútorépítéshez, akkor keress meg bátran elérhetőségeinken.
